hardverjátékokkonzolsony

DirectX, OpenGL, polygonok, vertex shaderek, és ami mögöttük van

Olyan igazi, keményvonalas hardvert már nagyon régen ajánlottunk itt a blogban, mindig csak a “késztermékekre” szorítkoztunk, mint laptop, telefon, fényképezőgép, vagy hűtőszekrény. Pedig megvan annak a varázsa, amikor az ember saját maga válogatja össze a neki tetsző alkatrészeket, megkeresi mindenből a legjobbat és a pénztárcájához legjobban illőt, aztán körültekintő munkával összerakja őket egy komplett, működő masinává, és elönti őt a büszkeség, mondván “igen, ezt most én alkottam”.

Belőlem ez kb. tíz éve veszett ki, amikor is a készen vett alsókategóriás PC-met félévvel megvásárlása után plusz 16MB memóriával és egy hangkártyával szerettem volna bővíteni – szintén az olcsóbb kategóriával, de természetesen a kor követelményeinek megfelelően SoundBlaster kompatibilissel -, azonban az említett alkatrészeket bátorkodtam egy másik boltban beszerezni, mivel közelebb volt, és kevesebbet is kértek értük, mint ott ahol eredetileg a gépet vettem. Igen ám, csakhogy a szerviz a gépház fedőlapjának csavarjait jó alaposan körberagasztotta matricával, nehogy véletlenül bele tudjak nyúlni, illetve bele tudtam volna, csak úgy érvényét vesztette volna a garancia. Így hát szépen elvittem a gépet a szervizbe, ahol megfelelő szervizdíj ellenében beletették az általam vitt hardvert, de mire hazaértem, hogy-hogy nem, nem működött.

Nos, ezt a kört még kétszer-háromszor eljátszottuk a szervizzel, közben mindenféle inkompatibilitási hibákra hivatkozva abba a boltba is vissza kellett menni, ahol az alkatrészeket vettem, és kicseréltetni, míg végül sikerült működöképes gépet faragni a dologból. Akkor megfogadtam, hogy számítógépet csak kompletten veszek, és a pénznyelő módjára fejlődő technika igényeihez igazodva egy az egyben le is cserélem, ha már idejétmúltnak tűnik. Ha meg netán rámtör, hogy szeretnék venni hozzá valamilyen alkatrészt, aminek beszereléséhez többet kell tenni, mint bedugni egy USB-dugót, akkor inkább elköltöm az adott összeget fagyira. Persze én egyedi példa vagyok, így ma azoknak ajánlunk videókártyákat, akik minden alkalommal lecserélik azt a gépükben, mikor kijön a legújabb Quake-klón.

HIS Excalibur X300 SE 512 Mb PCIe

Ez egy elég olcsó kártya, konkrétan alig több mint tízezer forintért már megkaphatjuk, azonban ATI Radeon 325MHz-es chipjével még pont elmennek rajta a játékok. 512MB, 64bit-es DDR-RAM van benne, 400MHz-es buszsebességgel, valamint 4 pixel pipeline és 2 vertex shader pipeline, bár hogy ezek konkrétan micsodák, azt csak Szirmay tanár úr tudná megmondani. Van rajta normál VGA kimenet, egy DVI és egy S-video kompozit kimenet is, valamint támogatja a DirectX9 utasításkészletét. PCI Express slotba tehetjük bele.

Asus EN8600GT SILENT/HTDP/512M

Középkategóriás kártya, 512MB RAM-mal, és nVidia GeForce 8600GT chippel. 540MHz-es grafikus processzor van beleépítve, RAM-busza pedig 400MHz-es. Az előbbi kártyához képest eggyel magasabb DirectX verziót támogat, PCI Express slotos. Két DVI kimenetének, és egy VGA kimenetének köszönhetően pedig akár három monitort is rádughatunk, valamint TV-t is nézhetünk vele, méghozzá HD minőségben, S-VHS és HDTV kimenetein keresztül.

PNY Geforce 8800 GTX 768 Mb PCIe

Na ennek az árából már egy komplett konfigurációt meg lehetne venni mostanság, de megéri: a kártyában NVIDIA GeForce 8800 GTX 1,8 GHz-es processzor ketyeg, és 768MB RAM van benne, 2x400MHz-es buszsebességgel. Támogatja a DirectX10-et és az OpenGL-t is, két DVI és egy HDTV S-video kimenete is van, ha esetleg LCD tévénket is erről szeretnénk hajtani. PCI Express slotba dughatjuk, és van ám neki minimális hardverigénye is, többek között 450W-os táp, Pentium 4-es, vagy AMD Sempron/Athlon processzor, 128MB RAM.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.