hardvermotorolatelefon

Vágyak, vágyak… – MOTOROKR E6

Jól működő demokráciákban szokás petíciókat írni és aláírni, tüntetni, hangot hallatni, és messze nem csak politikusok irodája előtt: egyre gyakrabban megtörténik ez nagyobb, egy-egy területen szinte monopolhelyzetben lévő cégek esetén is. Ha nekem választanom kéne egy ügyet, amivel zargatok egy vállalatot, akkor az a Motorola lenne, hogy ugyan dobja már piacra a ROKR E6-ját Európában, azon belül főképp kicsiny hazánkban. A bejelentésben 2006 decemberére ígérték a telefont, és akkor piacra is dobták – Ázsiában és Indiában. A cég webshopját végigböngészve se az USA-ban, se az Egyesült Királyságban nem kapható a készülék, ami nagyjából azt jelenti, hogy a nyugati világban igencsak problémás lesz beszerezni… pedig jó kis kütyü. Vigyázat: szubjektív rajongás a tovább után.

Miért kell annyira? Először is, mert Motorola. Fogalmam sincs igazából miért, mert sorra hagytak cserben és bolondultak meg elképesztő módon (volt, amelyik a konkrétan a napsütést nem szerette, még -10 fokban sem) a Motorola telefonjaim az archaikus időkben birtokolt, általában ufónak hitt StarTac és a rendszeresen iránytűnek nézett V70 óta, de egyszerűen mostanra már nem nagyon akarnék mást, mint az ámerikáji cég egy újabb telefonját. Másodszor is, mert Linux fut rajta (mind mondjuk az összes új okosabb Motorolán): nagyon übergeek dolog a tudat, hogy a szabadszoftver-mozgalom presztízsét növelem a zsebemben zizgő aprósággal. Harmadszor is, mert pont az az egyszerűbb, olcsóbb smartphone, aminek még értelme van. Ezt kifejtem kicsit bővebben: manapság egyre több és szebb és jobb és okosabb PDA-telefon öszvér születik, amivel már tetszőleges hálózatra csatlakozhatunk és szinte mindent csinálhatunk, amit egy rendes számítógéppel csinálhatnánk – csak épp az áruk eléri egy egyszerűbb kis notebookét, amivel már értelmesen is lehetne dolgozni. Ez viszont pont azt tudja, ami az értelmes plusz egy sima telefonhoz képest: jól kezelhető, nagy érintőképernyő (ezáltal már ténylegesen használható határidőnapló), kicsit jobb minőségű kamera videófelvétellel, zenelejátszás, egyszerűbb doksik olvasása-szerkesztése, levelezés és olcsón bővíthető SD-kártyás memória. Cserébe viszont olyan 60-65 ezer forintért elvihető a WiFi-vel ellátott, erősebb készülékek 100-120 ezer fölött kezdődő árához képest.

A száraz adatok:

  • 14.5 mm-es vastagság
  • 2 megapixeles CMOS fényképező 8x-os digitális zoommal
  • kétórányi CIF és QVGA videófelvétel
  • teljesképernyős videólejátszás
  • beépített mp3-játszó külön vezérlőgombokkal és FM-rádióval
  • PDA-funkciók, levelezés
  • Bluetooth, HTML-böngésző, USB2.0, 3.5mm-es sztereó jack
  • max. 2GB-s cserélhető SD-kártya
  • 1000mAh-s akkumulátor
  • 240×320 pixeles, 262 ezer színű TFT érintőképernyő

Alább pedig látható az eszköz mozgásban-nyomkodva. A kommentátor kicsit küzd az angollal, és némileg hülye is (pl. hosszas küzdés után sem találja meg a gombot a gép oldalán a fényképezéshez), de tény, hogy érdekesebb, mint az állóképek valaha lehetnek.

Ha gondolod, figyeld velem, hátha…

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.