Seprűk és felmosók | Papírkosarak lomtalanításhoz | Olcsó szemetszsákok
Ahogy a minap szétnéztem a lakásban, megint rá kellett jönnöm, hogy egy év alatt számtalan dolgot sikerült ismét felhalmoznom, amit nem is igazán használok, meglennék nélkül és így tovább. Sok apróságot kap az ember, sok minden megvesz első felindultságból és vannak olyan dolgok is, amik rejtélyes módon találják meg az útjukat otthonunkba. De ez nem jelenti azt, hogy hagynunk kellene, hogy a felesleges dolgok kitúrjanak minket. Azzal, hogy rég nem használt tárgyakhoz ragaszkodunk, csak azt érjük el, hogy megragadunk saját múltunkban és sosem fogunk előre lépni.

Biztos mindenki ismeri, hogy milyen jó érzéssel tudja az embert eltölteni az újrakezdés, a tiszta lap érzése. Ez lehet egy új munkahely, úgy város, új külső vagy akár annyi, hogy a fotelt az egyik sarokból áttoljuk a másikba. Mind éreztük már egy ilyen újrakezdés szükségességét. Az asztorlógusok szerint, már ha hisz ebben valaki, 7 évente következnek be nagy változások egy ember életében. De nekünk nem kell ennyit várnunk egy lomtalanításra. Csak el kell határoznunk magunkat.
A legfontosabb jelmondat, ami ilyenkor előttünk kell, hogy lebegjen: “ami már nekem nem kell, másnak még jó lehet.”

Nyissunk ki minden szekrényt, fiókot és módszeresen vizsgáljuk át a lakás minden szobáját. Ruhák, szórakoztató sarok, gyerekjáték, konyhai eszközök, évekkel korábban kapott tusfürdők és így tovább. Halmozzuk külön dobozokba ezeket a dolgokat kategóriánként. És, hogy mi szerint válogassunk: ha van valami, amit 6 hónapja elő sem vettünk a szekrényből netalán még mindig a saját csomagolásában hever, akkor már biztos, hogy nem is fogjuk használni. Csak azért van még meg, mert bennünk van az a “jó lesz még valamire” gondolat.
Legyünk könyörtelenek és csupaszítsuk le a lakást. Higgyétek el, fizikai megkönnyebbülést fogtok érezni, ahogy ezektől a dolgoktól szépen megszabadultok.
De nem kell azonnal a kukához szaladni a dobozokkal.
Hívjátok meg néhány barátot egy szombat délelőtt és rendezzetek otthon egy zsibvásárt a kiválogatott holmikból. Jelképes összegért vagy akár ingyen adjátok oda azt, amit a lányok-fiúk kinéznek. Ki tudja, talán a következő hasonló partin ti is kincsre bukkantok majd.
A gyerekruhákból és játékokból, az élelmesebb anyukák, akár még egy kis plusz pénzt is csinálhatnak, amiről részletesebben egy következő cikkünkben beszélünk majd.
A fennmaradó darabokat pedig akár felajánlhatjátok egy jótékonysági szervezetnek vagy rossz sorsú embereket segítő menhelynek, ahol ruhának, ételnek és bármi másnak általában jó hasznát veszik.
Ha mindezzel megvagytok, akkor álljatok meg egy pillanatra és figyeljetek egy kicsit befelé. Ha elégedettséget és jó érzést találtok önmagatokban, akkor jól döntöttetek és ne felejtsetek el ebből hagyományt teremteni. De ha másnap nem találjátok a kedvenc felsőtöket, egyet se bánjátok, lesz másik, ez biztos.