A hippikorszak a maga LSD-s hallucinációival rég véget ért – és jól is van ez így. A Kendermag Egyesület aktívkodása ide vagy oda, a marihuána sem legális még, és nem is lesz az a közeljövőben. Munkában és vezetés előtt nem szabad inni és egyes konzervatívabb tesztek szerint már az átlagegyetemista a napi egy esti sörével és kéthetente egyszeri berúgásával is komoly alkoholistának számít. Dohányozni már rég nem menő: lassan nyugaton érthetetlenné válik a füstös kiskocsma fogalma, és itthon is biztosan haladunk efelé. Egyetlen addikció maradt mára, ami szociálisan tökéletesen elfogadott minden körülmények között, a főnökkel is űzhető és prosperáló cégek építenek nagy kereskedelmi hálózatokat rá: a kávé. A gigabájtok, herzek és wattok világától átmenetileg elkanyarodva a kávéfőzők piacán teszünk most egy gyors kört.
A legegyszerűbb konstrukció a csöpögtetős, filteres kávéfőzőké. Semmi pénzért is kaphatunk ilyen gépeket (az Olcsóbbat legolcsóbbja jelenleg a Dimarson DM-855 kemény 1530 Ft-ért), de még ha nem is akarunk bonyolultabb szerkezeteket venni, válasszunk valami szebbet-igényesebbet: ilyen a Bosch TKP3005-öse, ami bőven tízezer alatt dísze lehet a konyhának.
A következő lépés a rendes presszógépeké: itt már egy túlnyomásos tartályban gyűjti a gőzt a készülék és azt nyomja keresztül a szűrőbe helyezett kávén – összehasonlíthatatlanul jobb eszpresszókat lehet így főzni. Ezekből is lehet kapni kifejezett olcsó gépeket, de nem éri meg spórolni. Saját tapasztalat, hogy ezekben óhatatlanul elszakad egy cső, szétmegy egy tömítés, eltörik egy kar – ritkán élik meg az egy évet rendszeres, napi 3-4 kávés használat mellett. A csúcsgépek és a legolcsóbb jószágok közti racionális átmenet például a Delonghi EC 8.
A Nestlé pár éve megelégelte, hogy az instantkávék terén elért egyeduralma ellenére nem tud igazán betörni a főzöttkávé-piacra (itthon talán csak az olcsó kategóriába eső Ricoré van ami ismert a Nestlé rendes kávéiból), ezért kitalálta az átmenetet a nescafé és a becsületes szemeskávé között: a Nespresso-t. Ez a rendszer apró egyadagos kis kávépatronokra épül, amiket speciális, erre kitalált gépekkel használhatunk anélkül, hogy vesződnünk kéne a poroló-kiömlő őrölt kávéval vagy a zaccal. Az ehhez alkalmas gépek egytől-egyik a prémiumkategóriába esnek, de szintúgy egytől-egyik gyönyörűek: ha valami igazán különlegeset akarunk a konyhánkba, jó döntés lehet pl. egy Krups XN4006 Nespresso Futuro. Egyre figyeljünk: Nespresso-patronokat nem fogunk kapni a sarki éjjelnappaliban!
Ha a Nespresso-gépek túl modernek és extravagánsak de mégis valami igazán szépet szeretnénk, a Kenwood ES557 a jó döntés. Klasszikus formájával, nagyokat kattanó fém kapcsolóival és gyönyörűséges analóg nyomásjelzőjével egy igazi ipari műremek. Igaz, meg is kérik az árát: 67 ezer forintért vihetjük haza retro konyhánk díszének.
Az igazi kávéaddiktok persze nem elégednek meg a silány őrölt kávéval: a legjobb minőségű szemes kávéból a főzés előtt őrölve a legfinomabb a kortyolgatnivaló. A beépített kávédarálóval ellátott gépek ára a csillagos égig szalad, könnyen el lehet szórni százezreket az ilyen készülékekre, de azokat már inkább kávézókba vagy egy teljes iroda kiszolgálására tervezték, nem otthoni használatra. Az egyik legolcsóbb de már használható darálós modell az Ariete Cafe Roma DeLuxe.