Számítógép winchesterek | Külső merevlemezek | SSD adattárolók
Hiába az új technológiák, a merevlemeznek (más néven HDD-nek, esetleg winchesternek) jó ideig nem lesz olyan versenytársa, ami kiszoríthatná a piacról. Az SSD tényleg gyors, a fogyasztása is alacsony, na meg kevésbé sérül, de drága, a felhőalapú tárhelyekhez pedig hiába férhetünk hozzá bárhonnan, ha egyszer erősen korlátozva vagyunk a szolgáltatók által rendelkezésre bocsátott tárhely tekintetében.

A merevlemezek népszerűsége továbbra is töretlen, mindenhol ott vannak: a számítógépben, a set-top boxokban és a Blu-ray-lejátszókban, a kamerákban és az MP3-lejátszókban. A HDD-k viszonylag olcsón biztosítanak nagy tárhelyet, ráadásul a legkülönbözőbb méretben és kiszerelésben vásárolhatjuk meg őket; cikkünkben ezen a téren szeretnénk segédkezet nyújtani.

Winchesterek	Külső merevlemezek	SSD adattárolók
4 826 Ft-tól	19 140 Ft-tól	4 600 Ft-tól

 
Mi is ez?
A merevlemezeket az 1950-es években kezdték el alkalmazni, az adattárolóban egy vagy több mágneses réteggel bevont tányér forog, aminek a felszínét egy szintén mágneses, szabadon mozgatható fej írja és olvassa; utóbbi biztosítja, hogy bármilyen adatunkhoz azonnal hozzáférhessünk. A merevlemez az úgynevezett nemfelejtő memóriák sorát erősíti, vagyis például a RAM-mal ellentétben az áramellátás után nem felejti el a tárolt információkat. Fizikai méretét tekintve különböző lehet, általában viszont az asztali számítógépek 3,5 hüvelykes, a laptopok 2,5 hüvelykes típusokat használnak.

Mennyi adat fér rá?

Az alapvető kérdés. A merevlemezek egyre olcsóbbak lesznek, az egységnyi fizetőeszközre jutó kapacitás folyamatosan nő; ha megtehetjük, ne a merevlemez méretén spóroljunk, mert úgyis meg fogjuk tölteni! A laptopokat általában 160-250 GB-os háttértárral látják el legalább, asztali PC-knél 320-500 GB lehet az átlagos méret, majd ezután igény szerint kúszhatunk feljebb; a 2 TB-os (2048 GB-os) háttértárral sokáig nem lesz panaszunk. Természetesen minden az igényeinktől függ: a leginkább azoknak lehet fontos a merevlemez nagysága, akik rendszeresen használják filmezésre vagy játékra a gépüket, manapság ugyanis egy kétórás videó tömörítéstől és felbontástól függően 1,5-15 GB nagyságú lehet, míg a játékok nem ritkán telepítenek fel 10-15 GB-ot.

Mivel csatlakozik?

Ha merevlemezt veszel, nem árt tisztában lenned azzal is, hogyan csatlakozik a számítógépedhez! A különböző interfészek más-más elméleti adatátviteli sebességet ígérnek, és rendkívül esetekben, elavult alkatrészeknél az egyes technológiák mentén inkompatibilitási problémák is adódhatnak, ha nem figyelünk. A tömörség kedvéért a legfontosabbakat emeljük ki, ez alapján a belső merevlemezeket általában SATA2 vagy SATA3 csatlakozóval szerelik, amik közül az előbbi másodpercenkénti 3, utóbbi 6 gigabites sebességre képes; a külső merevlemezeknél az USB a módi, itt szintén a második (480 megabit) és a harmadik (5 gigabit) generációs csatlakozók között zajlik a váltás.

Mit kell még tudnom?

Anélkül, hogy túlzottan belemennénk a technikai részletekbe, akad még néhány mutató és specifikáció, amit érdemes lehet szem előtt tartani vásárláskor. Az egyik ilyen úgynevezett rpm-szám, ami a tányérok percenkénti fordulatszámára vonatkozik. A magasabb szám nagyobb sebességet eredményez: az asztali PC-kbe szánt merevlemezek esetében a 7200 rpm-es lemezek jellemzőek, laptopoknál ez a szám 5400 rpm; létezik ugyan 10000 rpm-es HDD is, de ez meglehetősen drága, és a kapacitása is kisebb.
Nem árt, ha tisztában vagyunk a gyorsítótár fogalmával: ez az a parányi memória, ami bufferként szolgál a merevlemez és a számítógép között, a rendszer innen kéri le az alapvető információkat az alkatrész működtetéséhez.

Külső vagy belső?

Végül a bónuszkérdés, ami persze csak másodsorban válik opcionálissá: ha bővítenénk, inkább szereljünk be egy új merevlemezt, esetleg vegyünk egy külső adattárolót? Nos, mindkét lehetőségnek megvan a maga előnye, ismét csak az igényeiteket kell szem előtt tartanotok! Kétségtelen, hogy a belső merevlemezek relatíve olcsóbbak és a belső interfészek révén gyorsabbak, mint a külsők, ugyanakkor utóbbiak mellett szól, hogy jóval egyszerűbb két gép között így mozgatni az adatainkat, nem kell állandóan szerelni, ami főleg a laptop-tulajdonosok számára lehet jó hír.
A merevlemezek kapcsán jogosan merül fel az SSD-k fogalma is, így hamarosan ezeket az adattárolókat is bemutatjuk. A fenti útmutatót természetesen a véglegetekig lehetne részletezni, ha konkrét kérdésetek van, tegyétek fel kommentben, mi igyekszünk rá válaszolni!