Nem, és nem – folyamatosan ellenálltam annak, hogy akár csak belegondoljak bármilyen játékkonzol megvételébe. Otthon figyel a PC, játékokkal meg millió felhasználói programmal, a konzolok irányításával egyébként sem tudtam megbarátkozni… Szóval, azt hittem, engem semmilyen játékgép nem tud megfogni. Tévedtem. A Sony apró masinája, a hordozható PlayStation egy hétre, véletlenül került hozzám. Nézegettem, mit is tud a Sony PSP, kíváncsiságból elkezdtem vele ketyerészni, aztán… Beütött a baj.

Megtaláltam a God Of War című játékot, kíváncsiságból pár percre játszogattam, aztán pár óra lett belőle, és jaj… Sony PSP-függő lettem, mert utazáskor is egész pofás 3D-s élményt, fülhallgatón keresztül tisztességes játékhangot kapok, és bár nem Crysis fut a gépen, nem is valamilyen bonyolult stratégia vagy szimuláció, mégis sokkal jobban elszórakozom, mintha a metró fásult “közönségét” kellene bámulnom. És az ára… egyáltalán nem is vészes, sőt!