hálózat

Megabites kacsa

Már az is furcsa, ha egy broadband hálózati eszközök tesztelésével foglalkozó cég igazgatóját Steve Broadhead-nek hívják, arról meg ne is beszéljünk, hogy a honlapjukat nagyjából 2001-ben megalkották, de azóta nem nagyon igyekeztek a trendekhez igazítani.

Mindenesetre a legfurcsábban az hangzik, ha bejelntik, hogy tesztek során az ADSL-kapcsolat letöltési sebességét tízezerszeresére sikerült növelniük egy “hálózati gyorsító eszköz” segítségével. Az említett eszköz egyébként nem más, mint egy intelligens hálózati switch, ami hálózat fizikai kapacitásait figyelembe véve igyekszik az átmenő forgalmat optimalizálni, például bizonyos csomagokhoz prioritást rendelni, kivédeni a véletlenszerű túlterheltség miatti összeomlásokat, a felesleges forgalmat pedig kiszűrni. Az eszközt a gyártója is úgy hirdeti, mint amivel meg lehet növelni egy hálózat sávszélességét – hozzátéve, hogy amennyiben a hálózati szolgáltató ezt lehetővé teszi – persze ha végigolvassuk az ismertetőt kiderül, hogy mindezt úgy éri el, hogy bizonyos, általunk kritikusnak ítélt szolgáltatásokhoz nagyobb prioritást rendel, a kisebb prioritásúakhoz érkező kéréseket meg akár figyelembe se veszi. Tehát ha mondjuk két szervert akarunk rajta keresztül üzemeltetni, akkor nyilván a nagyobb prioritásúnak jut több sávszélesség, azonban így előfordulhat akár az is, hogy a kisebb prioritású elérhetetlenné válik.

Mindenesetre a hír a ComputerWeekly-n és kicsit szkeptikus hangvételben az IT.news-on is megjelent, közölve, hogy egy 120 megabájtos .tar fájl letöltését 53Kb/s helyett 6,67 Mb/s-mal teszi lehetővé az eszköz. Azt, hogy inkább a Blikkbe való, erősíti az a megállapítás is, hogy a már említett tesztet végző cég közlése szerint ez a sebesség csak erősen tömörített fájlok esetében érhető el.

Összefoglalva és lefordítva az eddigieket nagyjából az egész annyit jelent, hogy tölthetünk le végtelen sebességgel, csak éppen ennek két feltétele van: amit letöltünk legyen elég jól tömörítve, valamint ne számítsunk arra, hogy eközben a hálózatot másra is tudjuk használni. Nos, ha így áll a dolog, akkor amíg nem lesz tényleg átütő fejlődés a témában, mi maradnánk inkább az egyébként is már elfogadható – persze ez szolgáltatófüggő – sebességet biztosító egyszerű ADSL-nél, nézzük is meg mit ajánlunk ma az otthoni vagy irodai hálózat témájában, íme:

D-Link DSL-380T

Kábelmodemet ugyan általában minden ADSL-szolgáltató ad az előfizetés mellé, de ha mégsem lennénk elégedettek valamiért azzal, akkor vehetünk magunknak is (meg ugye hallottunk már olyat is hogy a szolgáltató elfelejtett szólni egy sebességnövelés után, hogy a régi modemek nem bírják az új sávszélességet). A DSL modemje akár 24Mbites letöltési sebességig használható, támogatja a 10/100Mbps-es hálózatokat, szabványos Ethernet porton keresztül tudjuk csatlakoztatni szinte bármelyik manapság kapható hálózati kártyához.

ZyXEL P630-S3

Egy kuriózum: ugyanazt tudja mint a fenti kábelmodem (kivéve az ADSL2-t), csak kisebb, és USB-n keresztül csatlakozik gépünkhöz. Praktikus lehet, ha két olyan hely között ingázunk, ahol egyaránt van ADSL végpont, de modem nincs, bár jelen pillanatban nem nagyon tudnánk erre a helyzetre életszerű példát hozni.

Netgear XE102

Ez is egy érdekes megoldás: bedugjuk a konnektorba ezt a kis adaptert, és összekötjük a kábelmodemmel, aztán valahol máshol a lakásban egy másik ilyet összekötünk a PC-vel. Így tulajdonképpen vezetéknélküli hálózatot építettünk a már meglévő vezetékeken keresztül. Gyorsabb, mint a wireless routerekbe épített WiFi antennák (14Mpbs) és biztonságos is, mivel az adatokat egy szimmetrikus kulcsú blokk kódolón keresztül, 64 bites blokkokra bontva, 56 bites kulccsal titkosítja – ami nem más mint a DES kódolás.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.