iphonemobiltelefontablet pc

Hol, mennyiért mérik az alkalmazásokat?

Apple iPhone-ok | Samsung okostelefonok | Érintőképernyős Sony-Ericsson mobilok
Az alkalmazások, ezek a kisméretű, olcsón hozzáférhető, sokszor beépülő és kiegészítő szoftverek már jóval ezelőtt megjelentek, de hangsúlyos szerepet kétségkívül okostelefonok és a tabletek elterjedésével szereztek maguknak. Ma már mindenre van applikáció, tartja a mondás, és valóban: aprópénzért, de akár ingyen vásárolhatjuk meg magunknak a legújabb játékokat, kiegészítőket, kiszámolhatjuk velük, mikor fogunk megházasodni, de egyebek mellett akár képszerkesztő programokat is letölthetünk magunknak.

A választék óriási, ember legyen a talpán, aki el tud igazodni! Még a gyakorlott felhasználók is ráfuthatnak előbb-utóbb olyan szoftverre, ami haszontalan, nem éri meg az árát. Minderre rátesznek egy lapáttal a telefongyártók és a platformvezető vállalatok is: jóformán ahány operációs rendszer, ahány márka, annyi különböző alkalmazásboltot lelhetünk fel az interneten. Az alábbiakban egy rövid körkép segítségével mutatjuk be a legfontosabbakat, hiszen ez a kérdés akár a készülékválasztást is befolyásolhatja vásárláskor. Nem ítélünk, csak ismertetünk, íme!

App Store (iOS)

Az App Store az Apple, és így az iOS platform alkalmazásboltja, a felhasználók a már ismert iTunes szolgáltatáson keresztül is böngészhetnek a kínálatban. Léteznek ingyenes és fizetős programok, a letöltés történhet közvetlenül a céleszközre vagy számítógépre. Az App Store érdekessége, hogy teljes mértékben kontrollálja az Apple, ez nem csak azt jelenti, hogy a rendszer teljesen zárt, és a vállalat minden megjelent programot előzetesen ellenőriz, de a cég az eladások bevételeiből részesedik – harminc százalék közvetlenül az almás cég kasszájába csorog.
Az App Store 2008-ban indult, azóta több mint 725 ezer alkalmazás érhető el benne, és 25 milliárd letöltést tudhat maga mögött. A legnépszerűbb fizetős program az Angry Birds, az ingyenes appok között a Facebook a csúcstartó.

Google Play (Android)

A Google Playt a Google üzemelteti, és az androidosok (illetve a Google TV-tulajdonosok) örülhetnek neki. Miután az Android Market és a Google Music összeolvadásából jött létre idén márciusban, nem hagyományos alkalmazásbolt: játékok és alkalmazások mellett zenéket, filmet és könyveket is vásárolhatunk rajta, sőt számítási felhőn alapuló médialejátszóként is szolgál. Elődje, az Android Market 2008-ban indult el, azóta több mint 600 ezer alkalmazás érhető el rajta, amit 20 milliárd alkalommal töltöttek le.
A Google Play tökéletesen simul az Android mögött álló filozófiához, a rendszer teljesen nyílt, a fejlesztői eszközcsomaghoz bárki hozzáférhet, majd írhat olyan programot, amit utána közzétehet a rendszerben. Viszont! Ennek a nyíltságnak megvan a maga hátránya, ugyanis jóval több olyan alkalmazás kap helyet a rendszerben, ami nemcsak haszontalan, de vírusokkal akár kárt is tehet a készülékünkben. Legyünk körültekintőek, és akkor nem érhet bennünket baj!
A legnépszerűbb alkalmazás természetesen itt is a Facebooké, de több mint 100 millió letöltést ért el a Google Maps térképszolgáltatás és az Angry Birds is.

Windows Phone Marketplace (Windows Phone 7)

Mobilalkalmazások a Microsoft Marketplace-en

A mezőny legfiatalabb tagja, mégis viszonylag elől szerepeltetjük, mert nagy jövő előtt állhat, ha bejönnek a Microsoft számításai. A Windows Phone 7 mobil operációs rendszer (illetve az októberben megjelenő Windows 8) alkalmazásboltja kinézetében és stílusában kiválóan illeszkedik a redmondiak által olyannyira szorgalmazott Metro dizájnhoz. 2010-ben rajtolt el, azóta több mint 100 ezer program halmozódott fel a virtuális polcain. Az App Store-hoz hasonlóan zárt a rendszer, népszerűsége viszont csekélyebb, de ez a Microsoft mobil operációs rendszerének gyatra elterjedtségének tudható be.
Az alkalmazásboltban kiemelendő a zenei és a játékos részleg: míg előbbi a cég korábbi médialejátszójának, a Zune nevét viseli, addig utóbbi az Xbox márka alá tagozódik be, ennek köszönhetően a rendszert közvetlenül integrálták az Xbox Live szolgáltatásba is.
Természetesen némi lemaradása van a Microsoftnak, aggodalomra azért nincs ok: jelen pillanatban gyorsabb ütemben növekszik a Marketplace, mint az Android annak idején!

Futottak még

A BlackBerry készülékek is saját alkalmazásbolttal rendelkeznek: az App World 2009-ben rajtolt el, azóta közel 100 ezer app került be az üzlet repertoárjába. A BlackBerry felhasználóinak többsége – pongyola szóhasználattal – egyfelől hozzáértő, másrészt fanatikus, talán ennek tudható be, hogy alkalmazásonként ez a platform több bevételt termel a Java programok íróinak, mint az App Store vagy a Google Play. A rendszer mára 2 milliárd letöltést tudhat magának, a növekedést jelzi, hogy az első milliárd alig fél évvel korábban teljesült be!
Ebbe a kategóriába helyezhető a Nokia saját üzlete, az Ovi is. A finnül „ajtót” jelentő rendszer a Symbian szoftvert használó telefonokról érhető el elsősorban, ahol a gyártó öt kategóriára fókuszál: játékokra, térképes szolgáltatásokra, zenére, médiára és kommunikációra. A rendszer 2008-ban rajtolt el, mára azonban a jelentősége (?) alábbhagyott a Symbian háttérbe szorulásával: a Nokia legújabb telefonjai Windows Phone 7 operációs rendszerrel érkeznek.

Tovább is van…

A listát hosszan folytathatnánk: ma már nemcsak a platformok rendelkeznek önálló alkalmazásbolttal, de sokszor a gyártók, többek között a Samsung, az LG vagy a Lenovo egyenként is saját üzletet nyitnak. Miért? Mert így lényegesen egyszerűbb kapcsolatot teremteni a házon belüli termékek között: ugyanarról a felületről szerezhetjük be az alkalmazásokat a tabletünkre és a tévénkre, vagy a számítógépünkre és az okostelefonunkra.
Nektek mik a tapasztalataitok az alkalmazásboltokkal kapcsolatban?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.