Logikai játékok széles választéka | A legnépszerűbb társasjátékok | Memóriajátékok kisebbeknek
Ép testben ép lélek, tartja a mondás. Azonban fontos az is, hogy az agyunkat is napi szinten karban tartsuk. Apró memóriajátékokkal, gyakorlással sokat tehetünk azért, hogy egészen idős korunkig ne csak a testünk, de az elménk is friss maradjon.

Az, ha minden nap ugyanazt a munkát végezzük, ugyanazokat a gondolatokat görgetjük végig az agyunkon, nem tesz jót. Ez olyan, mintha napról-napra mindig ugyanazt az ételt ennénk. Ahogy 2-3 nap után már rá sem bírunk nézni az ismétlődő menüre, úgy agyunknak is unalmassá válik az ismétlődő történet. Éppen ezért fontos, hogy gondolatainkat is karban tartsuk.
Az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás erre a fantázia. Képzeljünk el, és akár írjunk le kis történeteket a magunk vagy a környezetünk szórakoztatására. Ez a kis elmejáték nem csak hasznos, mert növeli a kreativitást és elősegíti a kommunikációs képességeink fejlődését, de nagyszerű eszköz lehet arra is, hogy együtt töltsük az időt a családdal, barátokkal. Ha kisgyerekünk van, akkor közösen kezdjünk el történeteket kitalálni, amiket összegyűjtve nem csak vicces, de értékes családi emlékeket is gyűjthetünk majd. Az pedig biztos, hogy elcsodálkozunk majd, hogy a gyerekek fantáziája milyen nagy, és mennyi új gondolatot tud ébreszteni a felnőtt fejben, mely már elszakadt az álmok világától.

Egy kicsit magányosabb, de nem kevésbé érdekes logikai játék lehet a Rubik-kocka, mely ma már világszerte milliókat bűvöl el. A több évtizede megszületett magyar játék már nem fiatal, mégis biztos, hogy mindig lesznek, akiket megigéz az a fajta kihívás, amit a kocka jelent. Pont néhány napja egy fiatal férfi, a metrón ülve hihetetlen sebességgel pörgetett egy Rubik-kockát az ujjai között. A színes kockák egymás után kerültek a helyükre, miközben körülötte mindenki beleveszett az olvasó, szundikáló, zenét hallgató tömegbe, ő és a kocka különlegessé váltak arra a rövid időre.
Volt a szomszédunkban egy néni, aki jóval 90 felett járt, de szellemileg frissebb volt, mint sok 30-as, 40-es. Állította, hogy annak köszönheti, hogy nem lett szenilis és mindig tudja, hogy mit hova tett, hogy minden nap, rendszeresen rejtvényt fejt. A rejtvények nem csak jó karban tartották az elméjét, de sokat is tanítottak neki. Hiszen sokszor úgy jött rá olyasmire, amit nem tudott, hogy körülötte beírta azt, amivel már tisztában volt. Így, ahogy ő mondta, a régi tudás hozta az újat. Az elme és a tudás is lépésről-lépésre épülnek fel, mint egy ház. És persze rendszeresen karban kell tartani, hogy egyben maradjon.
Ha jó stratégák vagyunk és szeretünk mások előtt előre tervezni, akkor nem árt megpróbálkozni a sakkal, hiszen már a régi nagy civilizációk is tudták, hogy a sakk, nem csak egy izgalmas játék, de sokat taníthat valakinek a koncentrációról, stratégiai tervezésről és legfőképpen az összeszedett gondolkodásról. Ha szeretnénk megtanulni, hogyan kell fókuszálni a figyelmünket, akkor a sakk egy nagyon jó módszer lehet. Ráadásul társasjáték, ami még izgalmasabbá teszi majd.
Ha azonban magányos játékosok vagyunk vagy szeretnénk valamit, amit akkor játszhatunk, ha éppen utazunk, unatkozunk, de a szavak nem a mi világunk, akkor a sudoku is jó eszköz lehet az elme pallérozásában. A rejtvénnyel ellentétben a sudoku nem a szavak, hanem a számok világára épül. Nem annyira lexikális tudás, mint logika és egy kis matematikai érzék kell hozzá, hogy megoldjuk. De a többi játékhoz hasonlóan ez is képes hamar addiktívvá válni, ha nem vigyázunk.
Ti mivel tartjátok karban a gondolataitokat?